Realizmus (valósághű, meghat. irány, epika)
 19.sz közepétől
 polgárságban popular
 polgári nehéz idők
 Cél: társ viszonyok ábrázolása
 Kif. eszk.: szívtelenség, csoportok kiemelése, E/3 korl. mindenttudó narr.
             lélekábrázolás, sokoldalú hősök
 Műfaj: társ.-, lélektani-, karrier-, házasságtörő-, -regény +novella
?  ("Francia realista regény
?  Napóleon bukása utána korszak
?  kiábrándultság oka: társadalmat mozgató eszköz a (??????? r e | | z)")

Gogol(1809-1852)
 Köpönyeg(1842)
  anekdotikus elbeszélés/kísértethistória
  groteszk stílus (komikum fajtája: össze nem illő dolgok összerakása)
  -> kettős érzés olvasóban
  lehet: elbeszélés, szereplő, kompozíció
  szánalmat ébreszt
 Iván Iljics halála(1886)
  kisregény(valós élmény alapján)
  retrospektív eljárás (felfelé ranglistán)
  Geraszim, tolsztoji hős
  tolsztojizmus: rossz erős, szabad akarat embernek, rosszal nem lehet szembeszállni
  eszközei pl tisztaság (pl gyerek)
  Alapgondolat: A) test és lélek viszonya B) élet és halál összefüggése

Csehov(1860-1904)
 Művei: drámák (jell.: no cselekményesség, no big hős,
                       megkülönböztethetetlen a fő és mellék szereplők
 színmű: dráma ahol szereplőnek no pozitív no negatív értéke, +tragikus +komikus
 -> középfajsúlyú dráma
 szereplők tartalmas életre vágynak -> kudarc, no work -> kilátástalan helyzet
 Sirály(1896)
  drámaszerk. átalakul, feszülő indulat, megromlott harmónia
  cselekményszerkezet szakadozottá válik, egymásba mosódik a műfaji határ

Henrik Ibsen(1828-1906)
 főbb művei: drámák (családi prob. központban + társ. problémák)
 megváltozott családmodell: család nem csak társ.-i, mikroközösség nem tud betölteni hagyományos szerepet
 analitikus dráma: cselekményszerkezet: drámai viszonyváltástól emlékszik múlbeli eseményre
 Nóra(1879)
  analitikus dráma: 3 szereplő múltbeli esemény feltárása