I. Realizmus
      reális = valósághű
      egy irod. tört.-i időszak meghatározó irány
      főként epika
II. Időszaka
      19. sz közepétől
      társ. bázis: polgárság
      polgári fejl. nehézségi korszak
III. Céljai
      társ. valóság teljeskörű árbázolása, lélek feltárása
      társ. viszonyok tükröződése
IV. Kifejezőeszközei
      realista művészt a szívtelenség jellemzi        (???homályos kép???)
      csoportok jellemzően kiemelése hangsúlyozása
      E/3 narrátor korlátozott mindenttudás
      lélekábrázolás a kr-ban
      hősök sokoldalúak
V. Műfajai
      társ. regény
      lélektanni regény
      karrierregény
      házasságtörő regény
      novella
Francia realista regény
      Napóleon bukása utána korszak
      kiábrándultság oka: társadalmat mozgató eszköz a (??????? r e | | z)

Gogol (1809-1852)
      köpönyeg 1842
      műfaj: anekdotikus elbeszélés vagy kísértethistória
      stílus: groteszk -> komikum egy fajtája, esztétikai minőség össze nem illő elemek összefordításából jön létre
      -> kettős érzés a befogadóban
1részt lehet: elbeszélés szintjén, szereplők szintjén, kompozíció szintjén
      szánalmat ébreszt: rémálom rávilágít a he...-re
Iván Iljics halála 1886
  I műfaj: kisregény
           valós élmény alapja
 II cselekmény szerk: retrospektív eljárás (felfelé haladás a ranglistán)
III Geraszim
           toljsztoji hős
IV  toljszojizmus rossz erősebb az egyénnél, embereknek van szabad akarata, eszközei: tisztaság (pl gyerek)
           gondolat: rosszal nem lehet szembeszállni
V Alapgondolata a) test és lélek viszonya b) élet és halál összefüggése

Csebor (1860-1904)
I Művei: elbeszélések, drámák
         dráma jellemzői: hiányzik a cselekményesség, a nagy hős hiányzik, nehéz megkülönböztetni ki főszereplő ki mellék
         színmű: olyan dráma melyek szereplői nem képviselnek pozitív vagy negatív értékeket, ill van benne komikus és tragikus is
         (középfajsújú dráma)
         szereplői: tartalmasabb életre vágynak, de a megvalósításában kudarcot vallottak
         kilátástalan élethelyzet

Sirály (1896)
         drámaszerkezet átalakul
         benne egymás ellen feszülő indulat, megromlott benne a harmónia
         cselekményszerkezet szakadozottá válik
         egymásba mosódnak a műfaji határok

Hevreikben (1828-1906)
         főbb művei: drámák (családi problémák a központban + társ.-i problémák)
         megváltozott a családmodell: család nem csak társadalmi, mikroközösség nem képes betölteni a hagyományos szerepet
         analitikus dráma jön létre
                olyan cselekményszerkezetű dráma, 
                melyben a szerzők közötti drámai viszonyváltást az okozza, hogy a cselekényben felidéződnek a múltbéli események
Ivára (1879)
         Műfaj: analitikus dráma: 3 szereplő múltbéli eseményeinak feltárása